Új Széchényi Terv

TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-0109

Referencia intézményi szerepkörre történő felkészülés a kecskeméti Bányai Júlia Gimnáziumban

Jó gyakorlatok Vissza a pályázat nyitólapjára
 

Kórusverseny

Tartalmi összefoglaló, célok (letöltés: pdf):

„Ha van valami, ami állandó ebben a világban, az a zene ereje.” (Josh Groban)

A mai iskolarendszer a művészeti tárgyakról másként vélekedik, mint évtizedekkel ezelőtt, s nagyon másként, mint az ókorban. A fönt említett idézet szerint is (ami egy amerikai zenésztől származik)világunk képlékeny és változó. Az oktatásban a hangsúlyok időről időre máshová helyeződnek. Az alább bemutatott jó gyakorlat célja és haszna, hogy a diákok zenéhez, énekléshez való viszonya (bármilyen körülményeket is teremtenek a művészeti tárgyak számára), ne változzon. Kiemelt cél, hogy a választott dalok bemutatásával felmutathassák egyéniségüket, bemutathassák hangszertudásukat, bátorságukat és kreativitásukat. Az ének órák feladata elsősorban az (sok más tevékenység mellett), hogy a közös éneklés élménye megvalósuljon és a diákok gátlás nélkül tudjanak együtt, egymás előtt felszabadultan énekelni. Ha az ének tanítás eléri célját, akkor valóban megvalósulhat a tanórán kívüli ének-zenei nevelés, ugyanis a versenyre a kórusok önállóan készülnek fel és nem a tananyagból választanak dalokat a produkciójukhoz.

Műfordító verseny

Tartalmi összefoglaló, célok (letöltés: pdf):

Mottó: „Ahány nyelv, annyi ember”

Noha a modern tanítási gyakorlat egyre nagyobb figyelmet fordít a megszerzett tudás interdiszciplináris, produktív hasznosítására, az egyes műveltségterületek jórészt továbbra is szegmentáltan jelennek meg a tanulók tudatában és a mindennapi tanítási gyakorlatban egyaránt. Az alább bemutatott jó gyakorlat kifejezett célja és bizonyított haszna az anyanyelvi és idegen nyelvi tudás, valamint a szövegértés és –alkotás komplex alkalmazásának elsajátíttatása. A szöveg értelmezésének és a struktúrák felfedezésének öröme közvetlenül hat az általános nyelvi kompetenciák erősítésére, utat nyit az olvasás megszerettetése, a magas esztétikai színvonalú irodalmi szövegek élményszerű feldolgozása, s végeredményben a tanulók intellektuális és érzelmi gazdagodása felé. Kiemelt cél, hogy az idegen nyelvi és anyanyelvi kompetenciák komplex alkalmazása a tanulókat olyan sikerélményhez juttassa, melyek elérésére a tanórai keretek között nem, vagy csak korlátozottan van lehetőségük. A gyakorlat horizontális és vertikális eredményei számottevőek: a segítségével kialakított motiváció nemcsak a tantárgyi keretek közt folyó oktatáshoz való viszonyulásra hat vissza jótékonyan, de az évről-évre megújuló feladatok változatossága újabb és újabb próbálkozásra serkenti a tanulókat.

Robinson projekt

Tartalmi összefoglaló, célok (letöltés: pdf):

A hazai és nemzetközi felmérések jelentős hiányosságokat tártak fel a magyar tanulók szövegértés–olvasás, illetve a problémamegoldás–matematika területén elért eredményei alapján. Nagyobb hangsúlyt kell tehát fektetni az alapozó pedagógiai szakaszban az olvasásmegértésre és a problémamegoldásra. Mivel az iskola a tudást (illetve annak egy részét) tantárgyakra bontva közvetíti, az egyes tanórák között alig van érintkezés, ehhez járul az is, hogy az iskolában tanultakat nem visszük át a mindennapi élet helyzeteibe. A nem szakrendszerű oktatáskeretein belül megszervezett projekt célja, hogy a tantárgyakra bontott tudásanyag elsajátítása helyett a szintetizálás kerüljön a középpontba: a korábban megszerzett ismeretek aktivizálása, újak szerzése és beillesztése a már meglévő ismeretek hálójába, ezek alkalmazása a hétköznapokban. A tudás fogalma tágabb annál, mint amit a mindennapokban annak tartunk: az adatok, információk megszerzésén túl ide tartozik a rendszerezés, a lényegkiemelés, az információk alkalmazása, továbbgondolása és alkotó, kreatív felhasználása stb. A projekt további célja, hogy az egyes tanulók differenciált oktatásban részesüljenek, az esetleges felkészültségbeli különbségek kiegyenlítődjenek. A legfontosabb célkitűzések az alábbiakban foglalhatóak össze:

• az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák elsajátítása,

• az információszerzés és –feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás) képességének fejlesztése,

• a kommunikációs képességek erősítése,(pl.: műfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben)

• a szociális kompetenciák fejlesztése,

• a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódás.

Robotika tanóra

Tartalmi összefoglaló, célok (letöltés: pdf):

A problémamegoldás, kreativitás, algoritmikus gondolkodás olyan összetett képességeket, ismereteket magában foglaló fogalmak, amelyek fejlesztése nemcsak oktatási szempontból fontos és szükséges. A közoktatás dokumentumaiban a kisiskolás kortól jelenik meg az algoritmikus gondolkodás fejlesztése mint cél. A tantárgyak rendszerén átívelő fejlesztési feladatról van szó, amely legdominánsabban a matematika és az informatika rendszereiben jelenik meg. Jogos elvárás az informatika tantárgytól, hogy az IKT eszközhasználat fejlesztésével a hétköznapi technikai vívmányokat intelligensen használni tudó diákok kerüljenek a felsőoktatásba, a munkaerőpiacra. A fejlesztés eszközeként az oktatás számára tervezett programozható robot kínálkozik, amely több európai, ázsiai és amerikai országban már bevált, és Magyarországon néhány éve jelent meg az oktatási piacon. A robotika iskolai térhódítása az algoritmikus gondolkodás fejlesztését gyökeresen megváltoztathatja. A közvetlen cél tehát az algoritmikus gondolkodás fejlesztése és a használt módszereken keresztül ezzel szoros összefüggésben a problémamegoldás, és a természettudományos gondolkodás tantárgyaktól független eljárásainak, technikáinak elmélyítése és új alkalmazás centrikus megközelítése. Mindezt az IKT eszközeivel, a robotprogramozáson, robotikán keresztül megvalósítva. Kisiskolás korban még „játékos” formában, de a diákok tudásának növekedésével egyre teljesebb összefonódásban a természettudományokkal és a komplex probléma centrikus gondolkodási algoritmusokkal. Eszközként az oktatás számára kifejlesztett Lego Mindstorms NXT robotokat használva.

Szimmetria projekt

Tartalmi összefoglaló, célok (letöltés: pdf):

A társadalmi és kulturális változások szükségessé tették az oktatási módszertan korszerű átalakítását. Mivel az oktatási elvárások és a környezeti hatások folyamatai nem visszafordíthatók, az oktatás tartalmainak és módszertanának követnie, alkalmazkodnia kell ezekhez a változásokhoz. Így nagyobb szerepet kell kapnia a projektoktatásnak, a csoportos, kooperatív munkaformáknak és a tantárgyak tudástartalmának hétköznapi szituációkban való alkalmazásának. A projekt célja, hogy a matematika tantárgy keretei között tanult szimmetriához kötődő elméletet hétköznapi, gyakorlati tartalommal egészítse ki. Világossá váljon a tanulók számára, hogy a természetes és épített környezetükben hol jelennek meg azok a matematikai formák, amelyekkel a tanórákon találkoznak. Hogyan köthetők a szimmetriatulajdonságok sok esetben meglepő tartalmakhoz, ahol ugyanolyan rendező elvek érvényesülnek, mint a geometriában. További cél, hogy a csoportmunka során az együttdolgozás és a kreatív feladatmegoldás érvényesüljön, és a projektet koordináló szaktanár segítségével a szimmetria fogalmának teljesebb megértése valósuljon meg. Több különböző alkalmazási területet bejárva az alkotó munka során az irányított, de önálló ismeretszerzés is fontos szerepet kapjon.