Új Széchényi Terv

TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-0109

Referencia intézményi szerepkörre történő felkészülés a kecskeméti Bányai Júlia Gimnáziumban

Referencia intézményi szerepkör Vissza a pályázat nyitólapjára

A referencia intézményi szerepkör és a jó gyakorlataink kapcsolata:

Az iskola oktatási koncepciójának megfelelően a bemutatott jó gyakorlataink segítségével igyekeztünk a sokrétű tehetséggondozást támogató konstruktivista tanulási környezetet biztosítani a programokban résztvevő tanulók számára, olyan készségeket, kompetenciákat, attitűdöket fejlesztve, melyek lehetővé teszik az egész életen át történő tanulás képességének kialakítását, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését. Ennek megvalósítása érdekében programjaink (projektjeink) lényeges eleme a problémaalapú tanulás megismertetése tanulóinkkal. A programok szervezése során ezért különös figyelmet szenteltünk az alábbi gondolatoknak:

  • Az új tudás a tanuló előzetes tudása alapján formálódik, hiszen a tanuló tartós emlékezetében tárolt tudás képes elősegíteni a tanulást. Ezért kerestünk olyan lehetőségeket, amelyekkel a tanuló az előzetes tudását a tanulás segítésére használhatja fel. Nem gondolhatjuk, hogy a tanulók tiszta lapként kerülnek iskolánkba, például többen rendelkeznek komolyabb számítástechnikai ismeretekkel, mire ide kerülnek, ezeket is mozgósítva oldják meg a feladatokat. A probléma megoldása közben kreativitás, kritika és innováció egyaránt jellemzi a tanulói tevékenységet. Mindezt segíti például a robotika oktatás bevezetése, amely sajátos gondolkodásmódjával új problémamegközelítési szempontot biztosít nemcsak az informatika területén belül.

  • A legtöbb tudás társas kapcsolatok során jön létre, a tanulás a legnagyobb mértékben társas folyamat. A tanulást társas folyamatként értelmezve olyan közösségek jöttek létre, amelyeknek tagjait az együtt végzett munka köti össze. Ennek során kisebb és olykor heterogén korcsoportokban folyik a tanulás. A robotika szakkörbe különböző évfolyamokról és osztályokból érkeznek és dolgoznak együtt a tanulók, a kórusversenyre készülő diákok öntevékeny csoportokba szerveződve tanórán kívüli keretek közt készülnek a fellépésre, felhasználva olykor a hangszeren játszani tudók segítségét éppúgy, mint egy-egy dal „dramatizálásában” a csoport tagjainak a kreativitását.

  • A tanulás bizonyos helyzetekhez kötődik, az egyféle helyzetben történő tanulás eredménye nem könnyen alkalmazható egy másik helyzetben. Ha a tudást sokféle tevékenység közben építjük, kimunkáltabb lesz, alkalmazkodhat mindazokhoz a helyzetekhez, amelyekben megszereztük. Az „Élet a lakatlan szigeten” projekt keretében a diákok történelmi, irodalmi, informatikai, biológiai, földrajzi ismereteinek kreatív, együttes, komplex használata szükséges az optimális megoldáshoz.

  • Végig kellett gondolnunk a tudás iskolán kívüli alkalmazhatóságának szempontjait – majd meg kellett kísérelnünk minél jobban megjeleníteni azokat az iskolai tanulási helyzetekben. A természetes és épített környezetünk szimmetriáin alapuló projektünk a matematika absztrakt elméleti síkját kapcsolja össze a valóság körülöttünk megjelenő elemeivel.

  • A sikeres tanulás – sokféle tanulási stratégia: a problémaalapú oktatás feltételezi tevékenységi terv készítését, biztos végeredmény nélkül. Lényeges ismérve tehát az ilyen jellegű feladatoknak, hogy nincs egyetlen jó megoldás, hanem a megoldás elérésének folyamata az, ami a relevanciát hordozza a megvalósítás módján és a döntési szituációkon keresztül. Egy-egy programozási feladat megfogalmazza a problémát, de hogy hogyan oldható ez meg, arra nincs egyedül üdvözítő recept, bármely megoldás sikeres lehet. Hasonló a helyzet a lakatlan sziget projektben, ahol a térképen megadott természeti adottságokat figyelembe véve kell megfelelő lakóhelyet kiválasztani az igények mérlegelésével. Itt sem beszélhetünk egyetlen biztos megoldásról.

  • A tanulási stratégia tanítható és tanítani is kell. Az általános tanulási stratégiák, mint például az összehasonlítás, részletezés, problémamegoldás stb. megtaníthatók és használhatók. A tanulási stratégiák fejlesztik a tanulók információ-feldolgozó képességét, alkalmasabbá teszik őket az összetettebb gondolkodásra. A különböző forrásokból és nézőpontokból megszerzett tudáselemek integrációjára jó példa „Az élet a lakatlan szigeten” projektben az idegenforgalmi célokat szolgáló prezentáció készítése, vagy műfordító versenyünkön egy idegen nyelvű mű magyarra fordítása, ahol nem csupán a pontos fordítás az elvárás, hanem a szöveg hangulati, stilisztikai jellemzőinek sikeres tolmácsolása.

Fontos, hogy a tanulók:

  • gondolkodjanak el arról, amit tanulnak,

  • képzeljék el, amit tanulnak,

  • hozzák kapcsolatba azzal, amit már tudnak,

  • keressék az értelmét a megszerzett tudásuknak,

  • alakítsák ki a csoporton belüli belső szabályokat.

A tanári szerep is megváltozik, elsősorban az aktív információfeldolgozást segíti elő, a tanulók együttműködő tanulását, gondolataik megfogalmazását, az elképzelések kölcsönös megosztását, az egymástól való tanulást. A nyitott, multi- és hipermediális tanulási környezet, a könyvtárban és az iskola más helyszínein történő tanulás lehetővé teszi, hogy a tanuló (a lehetőségek szerinti) komplex, inspiráló tanulási környezetben önállóan építse fel tudását.

Képek működő jó gyakorlatainkról

Kórusverseny

Robinson és szimmetria projekt

Robotika tanóra
További információ: http://www.banyai-kkt.sulinet.hu/robotika
Robotika szakkör
További információ: http://www.banyai-kkt.sulinet.hu/robotika